2024. évi 15. felhívás biológiai megoldásokkal

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

A jövő szerdáig az ország minden tájára apró esőket ígérnek a meteorológusok. Javaslom, hogy az OMSZ előrejelzésében válasszák ki az Önökhöz legközelebbi várost (Budapest, Győr, Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged) és kattintsanak rá. Az alföldi szántóföldeknek ez a csapadék még mindig kevés lesz, de arra ott is elegendő lesz, hogy a párássá váló kertekben újra és újra fertőzni tudjanak a kórokozó gombák.

► Továbbra is a gombákra kell a leginkább figyelni. A lisztharmatos fürtben a sérves bogyókat ma fényképeztem. Nem védekeztek az idén és már szüretelni sem fognak. Mégis permetezést javaslok, már csak a jövő évi termés miatt is. Ijesztően néznek ki a 2017.09.02-én fotózott fitoftórás paradicsomok is. Egy fajta-összehasonlító kísérlet végén jártam a telepen. A fitoftóra ellenállóságot tesztelték. Sajnos egyik fajta sem bírta ki a gomba támadását, mindegyik hasonlóan nézett ki. Ki lehet jelenteni, hogy a kertjeinkben lévő szőlőfajták többségét folyamatosan permetezni kell a lisztharmat (9. felhívás) és az időjárás függvényében a peronoszpóra és a szürkepenész, (13. felhívás) ellen, a paradicsom és krumplibokrainkat pedig a fitoftórás betegség ellen (paradicsomvész és burgonyavész, 14. felhívás). A bogyósok (2. felhívás) és a csonthéjasok levélbetegségeiről (12. felhívás), az almatermésűek varasodásáról (7. felhívás) és a fán lévő gyümölcsök moníliás betegségéről sem feledkezhetünk el (2. felhívás).

A biológiai készítményekkel, az egyszerű anyagokkal védekezve is szép lehet a szüretünk.

► A gombáknak kedvező időjárás a levéltetveket is szaporodásra, terjedésre késztette. Még mindig erős fertőzést láthatunk a fákon, bokrokon (6. felhívás). A többi rovart és az atkákat sem hátráltatta az időjárásunk. Átlagos mértékben „hozzák a formájukat”. A gyümölcsmolyok rajzását követhetik a hálózatunk csapdáival és persze legpontosabban a kertjükben felszerelt csapdákkal (10. felhívás). A védekezésre engedélyezett rovarölőkről és atkaölőkről a 13. felhívásban írtam a tarka szőlőmoly kapcsán. Az esőtől, párától nedves felületeken könnyedén csúsznak és nem száradnak ki a csigák, sok van belőlük (11. felhívás).

► A párzó káposztapoloskákat vasárnap fotóztam. A szívogatásnál, a nyáluktól torzult el a leveles kel levele. Valószínűleg a fénykép bal felső sarkában pihenő „kerti” bolha is résztvett a károsításban. A káposztafélékre engedélyezett bio rovarölők az azadirachtin (Neem Azal T/S, szívó, rágó és aknázó kártevőkre is!) és a spinozad (Laser Duplo). Tapadásfokozót is adagoljanak a permetlébe, ha a készítmény nem tartalmaz (Neem Azalban pl. van), a káposzták viaszos levele miatt.

► A csíkos burgonyabogár is megérkezett. A bogár két nemzedéke egybeolvad, együtt él a tojás, a lárva és az imágó. Ezért nem tudjuk egyetlen permetezéssel megállítani a kártételét. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket. Jelenleg a következő két ökológiai rovarölő engedélyezett: az azadirachtin (Neem Azal T/S) és a spinozad (Laser Duplo). Mindkét készítménynél fontos kiemelni, hogy a lárvák ellen hatásosak. A Neem Azal T/S ugyan rendelkezik egy táplálkozás gátló hatással is, de az imágókat nem fogja elpusztítani az sem. Éppen ezért a védekezési stratégia alapkövei, hogy a megjelenő fiatal lárvák ellen permetezzünk mielőbb, ezekre hatásosak a legjobban a készítmények, nem utolsó sorban pedig, minél nagyobbak a lárvák, annál nagyobb az étvágyuk is és a károsításuk is!
Ha kertünk és lelkesedésünk engedi, az imágókat érdemes összegyűjteni, így az ő kártételüket is megakadályozzuk és a következő generációk megjelenését növényeinken is nagyban csökkentjük.
Még egy hasznos információ. A burgonyabogár tápnövényei a burgonyafélék családjába tartozó növényekből kerülnek ki, nem csak a burgonyán, de pl. a padlizsánon is károsíthatnak, valamint rokon gyomnövényeken is megélnek. Így haszonnövényeinkre sikeres védekezés után is folyamatosan jöhetnek a környezetünkből, számítanunk kell rájuk! Pláne, mert kedvenceik a burgonya és legfőképpen a padlizsán! Messziről kiszagolhatják és célba vehetik ezeket a növényeket.

Ha csak néhány bokor van a kertünkben, akkor kézzel is összeszedhetjük az imágókon felül a lárvákat is, eldörzsölhetjük a levél fonákján csoportosuló tojásokat is.

Az állat biológiájából következik, hogy a vetésváltás (az áttelelők miatt) és a gyommentesítés (táplálék megszüntetése) is fontosak a kolorádóbogár elleni küzdelemben. Ne hagyjuk ki ezeket a lehetőségeket se!

Budapest, 2024. június 24.

Jó egészséget, jó kertészkedést:              Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK