2024. évi 14. Kertbarát felhívás biológiai megoldásokkal

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

A szőlő és a gyümölcsültetvények kertészei rá vannak kényszerítve arra, hogy a szabványoknak mindenben megfelelő, első osztályú gyümölcsöket állítsanak elő. A mérethibás vagy akár csak néhány apró varas foltot tartalmazó alma már csak léalmaként értékesíthető, gyakran olyan alacsony áron, hogy abból a termelés költségeit sem lehet fedezni. Ezért a profi nagyüzemekben a növényorvosoknak biztosra kell menniük. Megkérdeztem néhány kollégát, hogy az idén, a télvégi lemosást követően hol tartanak a kezelésekkel. Június első hetéig, szilvában, őszibarackban, kajsziban és meggyben, cseresznyében 5-6 alkalommal permeteztek. Körtében és szőlőben a megkérdezettek a 4. fordulót fejezték be, birsben és almában pedig 7-8 alkalommal permeteztek eddig. (A szüretig még vajon még hányszor indítják be a permetezőgépeket? )

Csupán tájékoztatásként írtam le ezeket a számokat, nem hiszem, hogy a házikertekben is ilyen intenzív növényvédelmet kellene folytatnia mindenkinek. Mi már csak a szűkösebb III. kategóriás választékunk miatt sem célozhatjuk meg az ültetvényekben elvárt minőséget és termésmennyiséget! Viszont a pontosabb és gyakoribb zöldmunkákkal, a nagyobb körültekintést igénylő biokészítmények és egyszerű anyagok használatával, mi is szép eredményeket érhetünk el.

► A sok esőtől repedhetnek a gyümölcsök, zöldségek. A cseresznyelégy elleni permetezéssel (11. felhívás) egy menetben érdemes az egyik illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy az olajokat tartalmazó rovarölők közül valamelyiket is kijuttatni. Ezeknek „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak. Szőlőben egy kálium-szilikát hatóanyagú termésnövelő anyag is engedélyezett a repedés és a napégés megelőzésére. Zöldségféléken elkerülhető a hirtelen vízfelvétel miatti repedés, ha folyamatosan öntözzük az ágyásokat.

► A sárgalapokra már felragadtak a nyugati dióburok-fúrólegyek első példányai. Az hidrolizált fehérje csalogatóanyag (Combi Protec) növényvédő szerrel együttesen kiválóan alkalmazható, hogy a permetezés hatásosságát fokozzuk. A forgalmazó javaslata szerint a lombkorona felső felét kell megcélozni a permetezéssel. Az eddigi tapasztalatok alapján akkor is hatásos a permetezés, ha nem tudják teljesen lefedni a fát a csúcsáig. A csalogatóanyag cseresznyelegyek ellen is használható.

Az egyetlen ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett hatóanyag, amivel védekezhetünk a spinozad (Laser Duplo), sajnos a természetes piretrin az idei évben csak I. forgalmi kategóriával kapta meg a szükséghelyzeti engedélyt, így már csak a profik alkalmazhatják.

Kertbarátok elmondták, hogy a nyüvek talajba furakodása idején illetve a repülő imágók kibújásakor elvégzett gyakori talajforgatással is gyéríthetjük a legyeket, mert a puhatestű lárvák és a törékeny szárnyas imágók könnyen megsérülnek. A bábbá alakult legyek már kibírják ezt a forgatást. A „dió legye” hónapokon keresztül rajzik, illetve ugyanilyen hosszan potyognak le a nyüvei. Egész nyáron kapálgatni, gereblyézni, rotálni kell a diófák alját ellentétben a cseresznyével, ahol a termésszíneződéstől a szüret végéig kell hajlongani a fák alatt.

Ugyanezen érzékeny időszakban próbálkozhatunk rovarpatogén gomba, a Beauveria bassiana (Artis Pro), kijuttatásával és beöntözésével a talajba, ami megfelelő körülmények között megfertőzi és elpusztítja a kártevőt.

Ezen felül bevethetjük még, ha módunkban áll, a kapirgáló, rovarokat a talaj felső rétegéből összecsipegető tyúkokat is!

► A szőlőben a lisztharmat és a szürkepenész mellett a peronoszpóra miatt is kongatják a vészharangot (13. felhívás). Annál az időjárásnál, ahol szóba kerül a peronoszpóra, mindig gondolni kell a fitoftórára is. Közeli rokonok, és a fertőzés gyorsaságában, a tünetek kifejlődésében még le is körözi a peronoszpórát. A magyar neve is erre a gyors terjedésére utal, paradicsomvész illetve burgonyavész. Két neve is van, mert ugyanaz a gombafaj (Phytophthora infestans) száríthatja le vészes gyorsasággal – akár 2 nap alatt is – a paradicsom és a krumpli leveleit is. Ahogyan a szőlőnél, ezeknél a növényeknél is a megelőzésen van a hangsúly.

A kontakt réztartalmú gombaölők engedélyezettek bioban a kórokozó ellen. A gomba csapadék és pára igénye miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kontakt hatóanyagunk mellé mindenképpen tegyünk terülés és tapadásfokozó terméket is! Több permetezést is „megspórolhatnak”, ha ellenálló fajtát választanak, szellős állományt alakítanak ki és nem öntözik felülről a növényeket. A hagymakivonatot, a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot is ajánlják a fitoftóra ellen. Az engedélyeiket megtalálják pl. a NÉBIH honlapján.

► A nedves leveleken, terméseken továbbra is terjednek a kórokozó gombák. Az almatermésűeken a lisztharmat és a varasodás, a cseresznyén és a meggyen a monília, a dión a gnomónia gomba és a baktérium, a szőlőn a lisztharmat, a peronoszpóra és néhol a szürkepenész is védekezést kívánna. Az összes csonthéjason figyelni kell a levélbetegségekre, sőt néhol az őszibarackon, a hűvösebb napok hatására újra megjelent a tafrina is. A korábbiakban mindegyik károsítóról írnom kellett, mert az ország nagyobbik felében már akkor is a mostanihoz hasonló volt az időjárás. Kérem nézzék meg a korábbi felhívásokat!

Budapest, 2024. július 03.

Jó egészséget, jó kertészkedést:              Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK