2024. évi 11. felhívás biológiai megoldásokkal

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Végre kaptunk egy kis esőt és melegebbek lettek a nappalok és az éjszakák is. A jó hír mellett, a növényvédősöknek a feléledő kórokozó gombákra is gondolniuk kell. Erősödhet a varasodás fertőzése az almán, körtén, (7. felhívás) de a lisztharmat (6., 7., és 8. felhívás) is új erőre kaphat. A szőlősöknek a lisztharmat mellett (9. felhívás) már a peronoszpórát is figyelniük kell. A kajszin, a meggyen és a színesedő cseresznyén a monília fajok már nem csak a friss hajtásokat, hanem a kis gyümölcsöket is veszélyeztetik. A virágfertőző monília ellen javasolt gombaölők többsége most is használható (2. felhívás melléklete). A tafrina a meleg beköszöntével „leállt”, már nem fertőzi tovább az őszibarackokat. Idén a mandulán is megjelent, 04.12-i fotó.

► A levéltetveknek jól jött a meleg, párás időjárás, folyamatosan híznak a kolóniáik (6. felhívás).

A csigák pedig az esőknek örültek. A fénykép április 10-én készült, már ekkor így megrágták a kerti tó mellé telepített lapu levelét. A távoltartás, a csapdázás változatos módszereiről már többször írtam. Egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket. A biológiai módszerek között nem szerepelnek csalétkek, nincs olyan hatóanyag a piacon, mely engedélyezve lenne csigák ellen. Sajnos több faj ellen a csapdázással és a granulátumokkal sem tudunk védekezni. Ezek főleg a növények pl. a káposzta- vagy salátafejek belsejében tartózkodnak.

► Néhány cseresznyefajta már színesedik. A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja a két cseresznyelégy faj. Javaslom, hogy Önök is helyezzenek ki ragacsos sárgalapokat (10. felhívás). A lombkorona déli oldalára és a felső szintjére függesztve jelzik a legpontosabban a rajzás indulását. Sajnos létrázni kell. A kutatók csigával, teleszkópos botokkal mozgatják le és fel a lapot. Az alsóbb ágra akasztva csak kisebb számban és egy-két héttel később fogják az első egyedeket. Ekkor már elkéstünk, a termés nagyobb részét már „beköpték” a legyek. Ahol megtalálták a sárgalapon az első, jellegzetes szárnymintázatú egyedeket (lásd a fotót) ott védekeznünk kell!

Cseresznyében és meggyben is a Neem Azal T/S van engedélyezve. Fontos azonban tudnunk, hogy ez a készítmény táplálkozás blokkoló, fejlődés-gátló és szaporodás gátló hatású. Azaz a fő hatását a lárva alakok ellen fejti ki (első két hatásmód). Az időzítés során figyelembe kell vennünk a termék mélyhatású, azaz helyileg felszívódó tulajdonságát! A lepermetezett gyümölcsök esetében a felső sejtsorokig jut el a készítmény, a gyümölcsök belsejébe már nem, így hatása a jól időzített kezelésben rejlik, hogy az éppen kelő fiatal egyedeket érjük el vele. Emellett a cseresznyelégy kifejlett nőstény egyedei a tojásrakás megkezdése előtt érési táplálkozást folytatnak szintén a gyümölcsökön. Fűrészes tojócsövükkel megsértik azok felszínét és a kicsorduló növényi nedveket nyalogatják, így ha időben kijuttattuk a növényvédőszert, az imágókat is elérhetjük vele és csökkenthetjük azok szaporodási képességét, életképtelenné tehetjük tojásaikat.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a hatásmódok főként a jövő évi nemzedék kialakulását gátolják, a kártevő egyedszámának csökkentésére hosszútávon alkalmasak. A szúrások (tojásrakás és érési táplálkozás) nyomán fellépő rothadási folyamatok és gombás fertőzések ellen nem hatásosak.

Ezen felül alkalmazhatjuk még az Artis Pro nevű készítményt, mely egy gomba rovarpatogén gombafajt tartalmaz, talajlakó kártevők ellen alkalmazható, így gyérítheti a talajban megbúvó bábokból kikelő egyedeket. Ebben az esetben is fontos a készítmény kijuttatásának ideje, hiszen a legyek tonnabábja, erős vastag falú báb, a rovarpatogén gomba spórája az éppen kikelő, a talajból előmászó alakokon tud megtapadni és azt megfertőzni.

Az áttelelő báb alakokat egyéb agrotechnikai módszerekkel is tovább gyéríthetjük, pl. talajbolygatás a bábok megzavarására, elpusztítására, csirkék tartása és beengedése a gyümölcsöskertbe, hogy összeszedjék a telelő bábokat, illetve korai érésű fajták választása, hogy minél jobban elkerüljük a cseresznyelégy fő rajzási idejét..

A lényeg, hogy a biológiai megoldások mindegyike hosszú távon alkalmazva fejti ki a megfelelő hatást, módszeresen alkalmazva őket csökkenthetjük a cseresznyelégy populációját. Kezdjék el minél előbb a védekezést ellenük!

A szüret után szedjék le a fákról a ragacsos lapokat, mert már nincs szükségünk rájuk, a hasznos rovarokat viszont összegyűjtik. (A diólegyek rajzását is ilyen sárgalapokkal követjük, de ezeket később kell kirakni.)

► „A kötődő szilvát erőteljes rajzással veszélyezteti a szilvamoly első nemzedéke. …. ezért javasolt a védekezés.” Dr. Aponyi Lajos kollégám április 24-i előrejelzéséből idéztem. „Heti jelentései” a Kertészet és Szőlészet szaklapban és a növényorvosi kamara honlapján olvashatóak. Előrejelző hálózatunk fogási adatai (a-tablazat_2024) alátámasztják a véleményét. Lassan az összes gyümölcsmoly ellen védekezni kell (10. felhívás).

Jó egészséget, jó kertészkedést:              Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK