Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Tavaly május 21-én írtam az első szőlős felhívást. Az idén három-négy héttel korábban fakadtak a szőlők és úgy tűnik, hogy nem állt le, intenzíven növekszik, fejlődik. A fotó kedden készült egy fejművelésű tőkén. A kertész helyesen járt el, mert ezen a fejlett levelű növényen már elvégezte az első permetezést. Ő már valószínűleg lisztharmatmentes levelekkel várhatja a virágzást, mely a fertőzés szempontjából a legérzékenyebb fejlődési fázis. A Mátrában vagy pl. az egri borvidéken viszont csak most érkezett el az első permetezés ideje.

Most szőlő lisztharmatának a fertőzését kell megakadályozni. Az a szőlősgazda könnyebb helyzetben van, aki tavaly közvetlenül a szüret után elvégezte a kénes-olajos lomblemosást. Valószínűleg elpusztította az áttelelésre készülő gombaképletek (kazmotéciumok) nagy részét, ezzel megakadályozta, hogy nagy tömegben beérjenek a tavaszi fertőzést beindító ivaros spórák. (Ezért sorolja néhány szakkönyv a nyárvégi lomblemosást már a következő évi permetezésekhez, mert ezzel már a következő termést védem…)
Azonban a gombaképletek egy része már a nyár folyamán is beérik, fekete, keményfalú göbbé alakul. Ebben a fázisban már nem hat rájuk a kénes-olajos lomblemosás. Ezek az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, a támberendezésre és innen, a saját növényünkről pattannak ki az első fertőzést kiváltó ivaros spórák. Tehát a lisztharmat valamilyen szintű fertőzésére mindenkinek számítani kell.

A biológiai növényvédelem során kontakt növényvédőszerek állnak a rendelkezésünkre a védekezéshez, ezért kifejezetten figyelnünk kell az időzítésre és a kiváló fedettségre (a tapadásfokozók jelentőségéről már több korábbi felhívásban is írtunk). Éppen ezért fontos ismernünk a kórokozó biológiáját, jellemzőit, hogy tudhassuk mikor és hol keressük az első tüneteket! A lisztharmat esetében jól ismerjük a jellegzetes fehéres, szürkés lisztes bevonatot, melyet a kórokozó a növények felületén (virágokon, bogyókon és leveleken egyaránt) képez. A leveleknek jellemzően a színi oldalán találkozhatunk a tünetekkel, azonban van egy eltérő és igen fontos kivétel! Mivel a kórokozó a tőke részein, repedéseiben is áttelel, a helyileg, a saját ültetvényünkben fellépő elsődleges fertőzés legkorábbi tünetei az alsó, a tőkéhez közeli levelek fonákjain jelennek meg. Ha ezeket a tüneteket hamar felfedezzük és késlekedés nélkül, időben védekezünk, a lokálisan kialakuló első fertőzéseket hatékonyan megfoghatjuk és minimális helyben kialakult fertőzési nyomás nehezíti majd dolgunkat a későbbiek folyamán (Ez nem nyújt teljes hátra dőlési lehetőséget, hiszen a szezon folyamán légárammal is érkeznek a (konídio)spórák és újabb fertőzési hullámokat hozhatnak létre.
Bár felszívódó termékekkel a virágzás után sem tudunk fellépni a fertőzés ellen, a megfelelő fedettséggel, tapadásfokozók használatával, kellő ismétlésszámmal és az időjárás körültekintő figyelembevételével sikeresen védekezhetünk a kórokozóval szemben.

Bármelyik kéntartalmú gombaölőt választhatjuk. A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj (pl. Perv Gold) tartalmú készítmények, melyek „bioszerek” akárcsak a kálium-hidrogén-karbonátot (pl. Vitisan) vagy a Saccharomyces cerevisiae antagonista gombát tartalmazó gombaölők. (Ez utóbbiak a szürkepenész ellen is, az ultolsó még a peronoszpóra ellen is engedélyezettek szőlőben.)
Az egyszerű anyagok közül a lecitint, a konyhasót, a szódabikarbónát, a talkumot, a tehéntejet és a mezei zsurlót javasolják. Szép kínálat, érdemes megnézni a részleteket is a NÉBIH honlapján.

A permetezések indításában és ismétlésében csak a szőlősgazda tud dönteni. A kert fekvése, a helyi időjárás alakulása, a fajták fogékonysága és a védekezésre használt gombaölő szerek ismerete nélkül nehéz lenne szaktanácsot adni a távolból. Mindvégig követni kell a gombát a fürtön, de a lombon is, mert a leveleken alakulnak ki azok az áttelelő képletek, melyekről a bekezdésben is írtam. A levelek egészségére azért is figyeljünk, mert ezek termelik a cukrot a bogyókba.
A továbbiakban, a nyár folyamán is a felsorolt gombaölők közül választhatunk. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, nem repednek ki, nem alakulnak ki a sérves bogyók. Átlagos évben ekkortól a kéntartalmúakkal is meg lehet védeni a szőlőt.

1, kép: Az első elvégzett permetezés után
2, kép: Lisztharmatos szőlőlevél
3, kép: A lisztharmat fertőzéstől kirepedt, sérves bogyókon megjelenhet a szürkepenész is

Az előző néhány év adatai azt mutatják, hogy a borászatok ültetvényeiben évente 7-8 permetezéssel tudják megvédeni a szőlőt. A permetlében minden alkalommal található lisztharmat elleni készítmény. Néhol ezt „alaplének” hívják a kollégák, mert ezzel biztosan permetezni kell és csak ha szükséges, akkor egészítik ki a molyok, atkák, kabócák vagy pl. a peronoszpóra, szürkepenész elleni növényvédő szerekkel.

A gyakorlott borbírálók a bor ízében is megtalálják a nyári lisztharmatfertőzésnek tulajdonítható dohos, penészes ízt. Már 5-10 %-os bogyófertőzés is borhibát okoz. Ne engedjük, hogy elrontsa a borunkat!

Jó egészséget, jó kertészkedést: Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosarában!
Vásárlás folytatása