A fekete bodza termesztése és ökológiai növényvédelmi lehetőségei

A fekete bodza a hazai ültetvény telepítések terén nagyobb népszerűségnek örvend, mint az elmúlt évtizedekben, köszönhetően a növekvő élelmiszeripari igényeknek. Virágzatából szörp, gyümölcséből természetes élelmiszeripari színezék készülhet. Az európai országok közül Dánia, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Németország, Románia és Magyarország termelői foglalkoznak bodza termesztéssel.

A Központi Statisztikai Hivatal összesítése alapján 2019-ben hazánkban 5296 hektáron termesztettek fekete bodzát, közel 16000 tonna betakarított terméssel. A betakarított bodza 87 százaléka felvásárlóknak, illetve közvetlen feldolgozóknak került értékesítésre.

Hazánkban a fekete bodza őshonos növény, talajra, klimatikus viszonyokra nem igényes. Mivel május végén, június elején virágzik, a bodza nem tartozik a fagyérzékeny növényeink közé. A vízigénye a genetikai potenciál eléréséhez viszont magas, 700 mm évente, ezért az öntözéssel a terméshozam jelentősen emelhető, akár 5-7 tonnával is hektáronként. Fényigényes, növény, árnyékos területeken a korona fejlődése visszamarad, a termésmennyiség csökken.

 

A bodza fajtahasználatra a bodzatermesztés korai szakaszában a Haschberg fajta egyeduralma volt a jellemző, de az utóbbi évtizedekben az egyszerre történő betakarítás és a feldolgozási szezon széthúzása érdekében új fajták jelentek meg. Az új fajták zömében dán nemesítésűek (Sambu, Samocco, Sampo, Samdal, Samidan, Samyl), de azért új osztrák (Haidegg 13’, Haidegg 17’) fajták, illetve magyar (K3) fajtajelölt is szélesítheti az új telepítések választékát.

A fekete bodza fogékony a vírusbetegségekre, melyeknek a jelenlétére az alábbi tünetegyüttesek utalhatnak:

  • mozaik mintázat, vagy zöldessárga, érközök által határolt foltok, gyenge növekedési eréllyel
    jellemzően az uborka mozaik vírus okozza (Cucmber mosaic virus CMV)
  • hálózatos érsárgulás, klorotikus gyűrűsfoltosság, termékenyülési zavar, kevés kötődő bogyóval

jellemzően az Arabismozaik vírus (Arabis mosaic virus, ArMV), a cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll virus CLRV), és a paradicsom fekete gyűrűsfoltosság vírus (Tomato black ring nepovirus TBRV) okozza

  • levéltorzulások, a hajtáscsúcs deformált növekedése, elfeketedése, oldalrügy pusztulás

ezek jellemzően kísérőtünetek, nem sikerült vírust izolálni belőlük

A vírusok elleni védekezés alapját a vírusmentes szaporítóanyag, a termőhely megválasztása, a felületi sérülések minimalizálása, illetve a vírusokat terjesztő vektorok elleni védekezés képezi.
A levéltetvek ellen jelenleg ökológiai termesztésben az azadirachtin-A hatóanyagú, Neem-Azal T/S használható.

A baktériumos betegségek terén kevés vizsgálat áll rendelkezésünkre, de jellemzően a hajtások száradása, az edénynyalábok elbarnulása utalhat a fertőzésre. A háncsrész és a farész határán barna, szöveti elhalás, erős rothadó szag esetén ugyancsak baktériumos fertőzésre utal. Az eddigi vizsgálatok alapján a Pseudomonas fluorescens jelenléte kimutatható, de feltehetően más kórokozó jelenléte is felelős lehet a tünetek megjelenéséért.

A baktériumok ellenökológiai művelésmódban a pangóvizes területek vízelvezetésével, a többtörzsű művelésmódban való termesztéssel, rezes permetezésselvédekezhetünk. A réztartalmú permetszer kiválasztásánál ajánlott az alacsony fémréz tartalmú termékeket választani, a rézkorlátozás betartása érdekében, miszerint hét év távlatában a területre maximum huszonnyolc kilogramm, évente átlagosan négy kilogramm juttatható ki. Erre afolyékony, réz-hidroxid hatóanyagot tartalmazó Champion 2 FL alkalmazható.

A bodzán számos levélbetegség megfigyelhető, kártételük zömében a levél felület csökkentésében mérhető, amivel a növények általános depresszióját, illetve a terméskiesést okozzák.

A legfontosabb gombás megbetegedést okozó fajok a cerkospórás levélfoltosság (Cercospora depazeoides), a fillosztiktás levélfoltosság (Phyllosticta sambuci), a fómás levélfoltosság (Phomasp.), végül pedig az aszkohitás levélfoltosság (Ascochyta tenerrina).

A levélbetegségek elleni védekezést az agrotechnikai műveletekkel kezdjük, a lehullott lombozat aláforgatásával, a lemosó permetezéssel, és az állománykezeléssel folytatjuk. Ökológiai termesztés esetén a kén és a réz készítmények hatékonyság növelése érdekében ajánlott hatásfokozó adjuváns alkalmazása, amire a Wetcit is alkalmas. Használatával nem csak ateljesebb felületi borítást tudjuk elérni, hanem a narancs terpéneknek köszönhetően gyors száradást, ezáltal rövidebb ideig tartó nedves környezetet biztosítunk a kórokozók számára. Lemosó permetezés esetén a kéregrepedésekbe is hatékonyabb a kijuttatott hatóanyag bejutása.

A bodza legnagyobb ellensége a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea). A gomba a zöld szövetekbe és az éretlen bogyókba csak sérüléseken keresztül tud behatolni. Az érett bogyóba viszont az ép bőr enzimatikus bontásával is képes bejutni. A szürkepenész elleni védekezést a jól szellőző állomány biztosításával,a terület gyommentesen tartásával, az érés első szakaszában – szükség esetén ismételt kezeléssel- megelőző állománykezeléssel, illetve a kíméletes betakarítás utáni tárolással tudjuk biztosítani.

A kórokozók elleni védelemben fontos szerepet játszik a megfelelő tápanyag utánpótlás, növénykondicionálás. A talajvizsgálatra alapozott feltöltő szervestrágyázáson túl ökológiaitermesztésben is engedélyezett lombtrágyák és biostimulátorok segítségével ellenállóbb állományt tudunk biztosítani. Az Activ Start biostimulátor alkalmazásával, egyenletesebb kötődést és érést tudunk elérni.

A számos, bodzán is előforduló kártevő közül a legjelentősebbek a levéltetvek, melyek a táplálkozásuk során a növény által megtermelt tápanyagokat fogyasztják, ezzel a növényt visszavetik a fejlődésben. További és jelentősebb kártételük a vírus terjesztő szerepük, illetve a cukorban gazdag mézharmat ürítésük, amik másodlagos fertőzési forrásként további kórokozók megtelepedését okozhatja. A legfontosabb, bodzán előforduló levéltetű fajok a bodza levéltetű (Aphis sambuci), fekete répa levéltetű(Aphisfabae), zöld őszibarack levéltetű (Mysus persicae). A közvetlen kártétele a levéltetveknek a szívogatásuk. A leveleken kanalasodásra, hajtásnövekedés leállásra számíthatunk.Amennyiben a virágzat nyelét borítja, akkor a virágok elszáradnak.

A levéltetvek elleni védekezésre jelenleg ökológiai termesztésben a káliszappan, a Neem-AzalT/S engedélyezett. A bodzán a levéltetvek megjelenésefoltszerően kezdődik, korai észlelés esetén a foltkezelés is elegendő védelmet jelenthet. Az áttelelő alakok ellen pedig olajos lemosó permetezés javasolt.

A levéltetveken túl még meg kell említenünk a kabócákat, a pajzstetveket, a bodzatripszet, a fitofág atkákat, de a télvégi lemosó permetezéssel és a levéltetvek elleni védekezéssel a kártételük alacsony szinten tartható.

A pettyesszárnyú muslica (Drosophyla suzukii) a bodzában is előfordul, ami a betakarítás előtt okozhat jelentős kártételt. A nőstény a tojócsövével képes az ép bogyó héját átszakítani, hogy a petéjét a bogyóba helyezze. Másodlagos kártételként a muslica által okozott sebzésen keresztül a szürkepenészes rothadás is fertőzhet, illetve ecetesedési folyamat indulhat be, minőségi és mennyiségi károkat is okozva.Az ellene való védekezésben segítségünkre szolgálhat a természetes piretrint tartalmazó Pyregard, ami szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is a termelők rendelkezésére áll.

 

Felhasznált irodalom:
Szeőke K. és Nagy K. (2016): A termesztett bodza (Sambucus nigral.) növényvédelme. NÖVÉNYVÉDELEM 42 (5): 265-280 p.
Internetes forrás:
https://botesz.hu
https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0025.html
http://kerteszportal.hu/cikkek/a-fekete-bodza-novenyvedelmi-szempontbol-fontos-karositoi

A cikk szerzője:

Péter Zoltán

Szaktanácsadó

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

A Biocont Magyarország Kft. hírlevele ingyenes szolgáltatás, a hírlevélre történő feliratkozás semmilyen kötöttséggel nem jár, bármikor leiratkozhat róla.

Kíváncsi? Adatai megadásával itt feliratkozhat!

Kövessen minket a Facebookon is!