Aktualitások Zsigó György Kertbarát felhívásai alapján | 2025.04.17.
A hételeji fagyos éjszakák óriási károkat okoztak az ültetvényekben. A már elvirágzott kajszinál és mandulánál 90 %-os fagykárról beszélnek a kollégák az egész országban, de a virágzásban lévő szilvában, őszibarackban és a cseresznyében is nagy pusztítást végzett a beáramló hideg. A korán fakadó szőlők, sőt keleten a zöld és pirosbimbós almások is megsínylették a több éjszakán át ismétlődő mínuszokat. Sajnos a fagy hatásával még később is találkozni fogunk! A kis gyümölcsök majdani hullásában is szerepet játszhat az, hogy most megfáztak a gyümölcskezdemények. Majd meglátjuk a folytatást…
A házfalakkal, sövényekkel, fákkal védett házikertekben talán nem tarolt ilyen mértékben a sarkvidéki áramlat. A kis leveleken már felszívódnak a lombtrágyák, ezzel segíthetjük a fák regenerálódását. Aminosavat, molibdént, szerves molekulákat, humuszanyagokat és mikroelemeket tartalmazó levéltrágyákat használjunk. Az elfagyott részek kimetszése és a megmaradt terméshez igazított trágyázás is fontos teendőnk lesz.
Még a májusi fagyosszentek is tartogathatnak meglepetést a kertbarátoknak is. A 4. felhívásban néhány kipróbált hatóanyagot is felsoroltam, melyekkel kivédhetőek a kisebb fagyok. Általában a meteorológiai előrejelzéseket figyelve, a fagyot megelőző napon kell permetezni ezekkel.
► Jelenleg a cseresznye és a meggy virágfertőző moníliája elleni permetezés a „kötelező feladat”. Mivel ugyanarról a gombáról van szó /Monília laxa/ mely a kajszinál is fertőzhet, ezért kérem lapozzanak vissza a 4. felhívás mellékletéhez.
► Ne feledkezzünk meg a rovarokról és az atkákról sem! Ma fotóztam a közönséges levélpirosító alma-levéltetű szívásától torzuló levelet is. Ezen az öreg Golden almafán még egyetlen évben sem kellett permetezni ellene. Ahol a védekezés mellett dönt a gazda, ott az azadirachtin (pl. Neem Azal T/S) hatóanyagú készítményeket alkalmazhatják.
Az azadirachtin hatóanyag (pl. Neem Azal T/S) különlegessége, hogy mélyhatású, azaz helyileg felszívódó a jellemzően kontakt hatású biológiai választékban! Nagy előny ez a levéltetvek elleni védekezésben, hiszen a hólyagosodó, pödrődő levelek fonákján nehezen elérhetőek a kártevők a kontakt készítményekkel. Ez a termék képes a növényi szövetek mélyebb rétegeibe szívódni, elérni ezeket a rejtett kártevőket.
Emellett hármas hatással rendelkezik. Táplálkozásgátlás révén leállítja a károkozást, fejlődésgátlás révén elpusztítja a fiatal, fejlődésben lévő egyedeket és szaporodásgátlással a további utódnemzedékek kialakulását akadályozza meg. Nagy előny ez az összetett hatás egy olyan károsító ellen, ami soknemzedékes, folyamatosan és gyorsan szaporodik.
Számos kultúrában és számos károsító ellen (szúrószívó-, rágó-szájszervű és aknázó károsítók is) felhasználható, alkalmazásával a kertben sok mindent oldhatunk meg egyszerre.
Atkák ellen a jól ismert kén tartalmú növényvédőszereknek is kiváló hatásossága van.
Adjuvánsok közül a narancsterpének (pl. Wetcit) előnyös tulajdonságairól a korai időszakban az előző felhívásban részletesebben olvashatnak. Többek között atkák és levéltetvek ellen is fokozhatjuk a védekezés hatásosságát, valamint a lisztharmat ellen is.
► Március 25-én felszereltük az előrejelző csapdáinkat is. Örömmel újságolhatom, hogy az idén már Kecskeméten és Zalaszentlőrincen is figyelhetjük a kártevők rajzását. A hetente frissülő rajzási táblázat szerdánként felkerül a honlapomra, de a szponzorainknál is követhetik a molyok és a legyek rajzását.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly varsás csapdáit is kiakasztottuk és már az első hét után 62 db hímegyed repült az eszközbe az ELTE Füvészkertjében. A fotó április 1-én készült.
► A táblázat fogási adatai azt mutatják, hogy a poloskaszagú szilvadarázs is beindult. Fehér ragacslapokat használunk az előrejelzésükre. Két faja károsíthat, komoly gyümölcshullást okozhatnak. Ekkor rágcsálékot, ürüléket látunk a szétbontott egy-két centiméteres kis szilvákban. Ha még nem költöztek a talajba a lárvák, akkor azokat is megtaláljuk bennük (2024.05.02-i fotó). Egynemzedékesek, a talajban telelnek át majd jövő tavasszal találkozunk velük újra. A kirepülésük után párosodnak, majd a megtermékenyített nőstények a virágok csészeleveleibe tojják be a tojásaikat. Tehát a növény felszínén nem tudjuk elérni a lárvákat. Rajzanak és a szilva is virágzik, ahol a jelenlétük indokolja, védekezni kell ellenük. Sajnos az ökológiai készítmények között nincs engedélyezett hatóanyag jelenleg. Technológiai praktikákkal védekezhetünk.
A fehér színű ragacslapok sűrű kihelyezése a fákra hatékonyan gyéríti a kifejlett egyedeket. A kopogtatásos módszer szintén jó eredménnyel alkalmazható. Lényege, hogy a hajnali hidegebb órákban a virágokon töltött éjszaka után a poloskaszagú darazsak még dermedt állapotban vannak, így ha a fák alá takarókat, ponyvákat fektetünk és az ágakat megrázzuk, megkopogtatjuk, akkor lehullanak a virágokról és könnyedén összegyűjthetjük őket a takarókkal. Korai kelés és kitartás kell ehhez a módszerhez, de ha a szükség megkívánja mindent érdemes megpróbálni ellenük.
A hullott gyümölcsök gyors felszedésével a jövő évi fertőzést mérsékelhetjük
Rasztik Viktória szerint a varádics és a fehérürömtea az illatával megzavarja a szilvadarazsakat. A 2-3 alkalommal elvégzett bodzaviráglés
permetezést is hatásosnak tartja.
Biológiai megoldásokat keresel növényeid védelmére?
Partner gazdaboltjainkban megtalálod: KATTINTS IDE!
Budapest, 2025. április 17.
Üdvözlettel: Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK