Aktualitások Zsigó György Kertbarát felhívásai alapján | 2025.03.25.                                                                              

Már nem lehet a naptár szerint permetezni. Tavaly pl. sokkal korábban fakadtak és virágoztak a kajszik, március 3-án már a virágfertőző monília elleni védekezésről írtam a felhívást. Az idén még csak néhány fajta bontotta ki a szirmait pl. a Harmat vagy a Tsunami, de a hónap fotóján látható Orangereden is kinyílt már néhány virág (a fénykép utcai mandulafája pedig már a szirmát hullajtja). A bimbós, virágzó csonthéjasoknál, elsősorban a kajszinál és a meggynél eljött a virágfertőző monília elleni védekezés ideje. Ezek „kötelezően” elvégzendő permetezések! Azoknak a kertbarátoknak is ajánlom, akik el tudták végezni a tavaszi rezes vagy rezes-olajos lemosást. A 4. felhívás mellékletében részletesen írok a védekezés technológiájáról, felsorolom a kajszinál, a meggynél, a cseresznyénél és az őszibaracknál engedélyezett gombaölőket.

► „Gombásan” indul az idei év, mert nem volt olyan hideg a tél, ami gyérítette volna az áttelelő gombaképleteket. Az enyhe tél miatt sok rózsabokron fennmaradtak a tavalyi beteg levelek és ugyanakkor már kibújtak a fogékony friss levélkék is. Még össze lehet gereblyézni az őszi lombot a tövek alól, mert innen is fertőzhet a rózsa csillagrozsdája (diplokarponos levélfoltossága). Nedves, hűvös tavaszon berobbanhat a gomba, teljes lombhullással járhat a gomba fertőzése. Már láttam júniusban teljesen kopasz rózsatöveket pl. faiskolai lerakatban. A mulcsból nehéz kiszedni a beteg leveleket (lásd a 03.06-i fotót), ezekben az ágyásokban még indokoltabb lehet a megelőző permetezés. Réztartalmú gombaölőkkel és tapadásfokozókkal (apró, ráncos levelek, viaszos felszín) végezhetjük el a kezeléseket.

A dísznövényeknél általában nem kell számolni az élelmezés-egészségügyi (é.v.i.) és a munkaegészségügyi (m.v.i.) várakozási időkkel sem, de egy esetleges perzselés elcsúfíthatja növényt. A különlegesebb, még nem ismert dísznövényeknél érdemes akár próbapermetezést is végezni. (Annak a kertésznek viszont aki pl. ételt díszít virágszirmokkal, vagy pl. levendulaszörpöt készít, szigorúan be kell tartani az é.v.i.-t illetve jobb ha egyáltalán nem permetezi le a konyhába szánt dísznövényeit.)

► Néhol komoly éjszakai fagyokat mértek. Ahol hosszan tartott a lehűlés, ott valamilyen szintig biztosan elfagytak a korai kajszik. Segíthetjük a fák regenerálódását, ha (ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett) biostimulátorral kezeljük a növényeket, melyek ezekben a fenológiai stádiumokban is felszívódnak. Az abiotikus stresszhelyzetekre (alacsony és magas hőmérsékletek, jégverés, fagy stb.) alkalmazhatjuk őket. Használatukkal a növényeket aktiválva, erősítve felkészültebben néznek szembe a stresszhelyzetekkel, mint pl. a faggyal is. Ha pedig bekövetkezett a károsodás a növény regenerálódása gyorsabb és eredményesebb lehet.

► Sajnos még a fagyokra is számítanunk kell. A kajszirügy fotója 2023.02.20-án készült, az elfagyott cseresznyevirágról pedig 2022.04.20-án. Ahogy a fotók dátumai is mutatják, még hetekig „résen kell lennünk!” A talajból kisugárzó hideg ellen a nagyüzemek úgy-ahogy még tudnak védekezni, de a profiknál bevált füstölés, a ködgyertyák, a légkeverő ventilátorok, a koronára irányuló mikroöntözés a házikertekben nem alkalmazható. Az északról-keletről beáramló fagyos levegő hatását (ez a szállított fagy) pedig az ültetvényekben sem tudják kivédeni.

Dr. Roszik Péter keddi előadásából idézek: „a várható fagyok előtti napokon kijuttatott magas aminosav, bór, cink, borostyánkősav, huminsavak, jázmonsav, fluvolsav tartamú készítmények a zöld ill. pirosbimbós állapotban sokat segíthetnek, – 4 – -5 fokig, narancsolaj segítővel.” Ezek közül több a vesszőkön, rügyeken át is felszívódik és segítik a terméskötődést, sőt védenek a későbbi fagyok ellen is. Figyeljék a meteorológiai előrejelzéseket és a fenti biostimulátorok használatával nagyobb valószínűséggel lesz majd pálinkájuk és még lekvárnak is marad valamennyi :-)!

2025. évi 4. felhívás melléklete

► A virágfertőző monília a kajsziban, de a meggynél is komoly károkat okozhat. A meteorológiai előrejelzéssel kezdem, mert az időjárás meghatározhatja a fertőzés nagyságát. Úgy látom, hogy József meghozta a meleget, ami szombattól kedves kis esőkkel társul az egész országban. Ez ideális a monília terjedésének. Egy esetleges lehűlés esetén a virágzás elhúzódhat, ekkor hosszabban ki lesznek tárva a szirmok a kórokozónak. Javaslom, hogy végezzék el a virágfertőző monília elleni megelőző (preventív) permetezést a fehéren virágzó kajszifákon. A még csak pirosbimbós fákon is érdemes védekezni, mert ekkor is támadhat a kórokozó gomba. Tehát bármelyik virágalkotórészen keresztül bejuthat a virágba és onnan a vesszőkbe is. Elviheti az egész termést, később pedig a fa kiszáradását is okozhatja.

► Nemsokára a meggyfák is virágba borulnak. A meggyhosszabban virágzik, nehezebb helyzetben van. Ez kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. „Elvitte a möggyet a köd”-mondták ezt a régi kertészek Szeged környékén. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés! A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. Ezért az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér bimbós állapotban védekeznek, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, sziromhullásban majd közvetlenül terméskötődés után. Az ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás időjárásnál a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.

► A házikertekben is csak megelőzéssel védekezhetünk a virágfertőző monília ellen. Átnéztem a készítmények tavalyi listáját, ökológiai védekezésben növényvédőszerből csak a réztartalmú készítmények állnak a rendelkezésünkre. Ezeknek a felhasználása korlátozott körülmények között lehetséges, nagyon oda kell figyelnünk az időzítésekre, dózisokra, felhasznált kezelések számára, nehogy túlterheljük rézzel a környezetünket, de ha betartjuk az ajánlott adagolásokat és a maximális kezelések számát, szabályosan járunk el.

Általában virágzás előtt fehérbimbós állapotig vagy a virágok megpattanásáig alkalmazhatjuk ezeket a készítményeket, a fertőzésre fogékony és már elérhető virágrészeket kezelhetjük így. Majd virágzás után ajánlott még egy kezelés a frissen elnyílott virágokra.

Virágzás alatt, főleg, ha az időjárás miatt elhúzódik ez az időszak, alkalmazhatunk szintén egyéb alacsonyabb réztartalmú nem növényvédőszer minősítésű készítményeket, növénykondícionálókat (pl. Cuperdem), melyek a növényi szövetek erősítésével, betegségekkel szembeni ellenállóság növelésével segíthetik a védekezést ez ellen a jelentős kórokozó ellen.

Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjenek a kezelések. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával, vannak olyan készítmények, melyek már tartalmaznak ilyen összetevőt. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az amúgy is kis területű felvevő felületen milyen jelentőséggel bír a kontakt hatóanyagunk megtapadásának, terülésének fokozása, a megfelelő fedettség kialakítása!

Ezek az adjuvánsok (pl. Wetcit) képesek a növényállományunkról a nedvesség felszáradását is fokozni, hiszen eloszlatják a vizet a növényi felszínen, ami nagyobb felületen párologva hamarabb tűnik el. Ez a betegségek (nem csak a monília) nedvességhez kötött fertőzési hajlamát ismerve szintén segítségünkre lehet a sikeres védekezésben.

Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben.

Az biztos, hogy a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák (konídiumok) és ezek a saját fámról indítják a fertőzést. Könnyebb lett volna szüretkor leszedni ezeket a beteg terméseket, de még most sem késő, a metszéssel egy menetben.

Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek, a kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Lásd a fotót. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és néhány dísznövény is károsodhat a moníliától.
cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és néhány dísznövény is károsodhat a moníliától.

Biológiai megoldásokat keresel növényeid védelmére?

Partner gazdaboltjainkban megtalálod: KATTINTS IDE!

Budapest, 2025. március 20.
Üdvözlettel: Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK