► A napfényes, meleg napok felébresztették a kertészek munkakedvét, jónéhány zöldségfélét már el is vetettek.

A palánták is szépen növekednek a konyhaablakokban. Nem minden lakásban megfelelőek a fény, a hőmérséklet és a páraviszonyok az egészséges palánták előállítására. A gyengén fejlődő növényt gyorsabban megtalálják a talajlakó káros gombák. A talajfelszínnél jelentkezik a tünet. A palánta szára barnul, elvékonyodik és annyira elgyengül, hogy megadja magát, kidőlnek a növénykék. Ezeket a palántákat már nem lehet meggyógyítani. Lásd a hónap fotóját.

A Trichoderma gombafajokból vagy a jótékony Pythium oligandrum-ból készült mikrobiológiai készítményekkel segíthetik, erősíthetik a lakásban csírázó, majd később az ágyásban fejlődő növénykét is. Már a palántázó földbe érdemes bekeverni ezeket illetve később öntözhetnek is az oldatukkal. Ezek a készítmények a gyökérzet kolonizálásával, azaz a gyökérzet körüli tér elfoglalásával kiszorítják a károsító gombákat a növény közeléből, de képesek parazitálni és így elpusztítani is egyes fajokat, emellett a gyökérnövekedés serkentésével, az immunrendszer támogatásával is erősítik növényeinket.

Roszik Viktória az Ökokertek növényvédelme című könyvében a palántadőlés ellen a zsurlóforrázattal, az erjesztett cickafark levével, a kamillateával és a tormalével való beöntözést javasolja. Próbálják ki és örülnék a visszajelzéseknek!

A felsorolt készítmények többségét, később, a kiültetés után is használhatjuk. A kórokozó gombák az ágyásokban is támadhatnak, a kiültetett palánták is kidőlhetnek. Korai kiültetésnél, gyengébb palántáknál, hűvös és csapadékos időjárásnál megelőzhetjük a fertőzést a gyors beöntözéssel, permetezéssel.

► Nem csak a levéltetvek, tripszek, kabócák vihetik át a fertőzött növényekről az egészségesekre a vírusokat vagy a fitoplazmákat, hanem a szerszámainkkal pl. a metszőollóval mi is. Az eszközök fertőtlenítésére a tehéntej, a hidrogén-peroxid és a háztartási ecet is bekerült az egyszerű anyagok közé.

► Az idén is kiemelt témánk lesz, a szőlőt pusztító aranyszínű sárgaság fitoplazma elleni védekezés. A saját tőkéink és a borvidékeink érdekében is össze kell fognunk, hogy ne legyen második filoxérajárvány az országunkban. Sajnos a lemetszett vesszőkön is áttelel a kabóca tojása. Talán ezért is született meg az az ajánlás, mely bizonyos előírásokkal, de megengedi a lemetszett venyigék elégetését.

► Hirtelen jött a tavasz. „Már látszanak a kis levelek csúcsai. Meddig lehet a lemosó permetezést elvégezni?” -kapom a kérdést szinte naponta. A szilvarügyeket szerdán fényképeztem Hollókőn, egyértelmű, hogy még elvégezhető a lemosás. A már majdnem pirosbimbós kajszit és az őszit ma fotóztam egy pesti kertben. Hiteles szakembert kerestem fel a képekkel. „Még mehet a lemosás mindkét növénynél, rézzel is. Lehet, hogy egy kicsit megcsípi az őszibarack levélcsúcsát de a tafrina miatt érdemes elvégezni a rezes lemosást.”- válaszolta. (De ismervén a fajtám rézérzékenységét, természetesen csökkenthetem is a permetlé töménységét!)

Valóban, gondolnunk kell a tafrinára is! A hótól, esőtől átázott talajból felszálló pára is elegendő nedvességet biztosít a fertőzéshez. A rezek nyári hígítású permetlevei mellett, már felszívódó készítményeket is használhatunk. Ennél az őszinél, a jövő héten már mindenképpen időszerű lesz a védekezés. Erről még írok.

Budapest, 2026. március 13.                                                                              

Üdvözlettel:                                           Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK