Aktualitások Zsigó György Kertbarát felhívásai alapján | 2025.07.14.

► Az előző felhívásban a gamma bagolylepke inváziójáról írtam és bemásoltam dr. Hertelendy Péter növényorvos kollégám cikkét. Havasréti Béla levélben válaszolt a felhívásra és megengedte, hogy elküldjem Önöknek is a lepkével kapcsolatos gondolatait. Mellékelem. Mindketten kiváló szakemberek, már többször fordultam hozzájuk a kérdéseimmel. Vándorlepke, de itt is áttelel, részben ezért sem látjuk tisztán a nemzedékeit, a biológiáját, a fejlődését és épp ezért a várható kártételét illetően is megoszlanak a vélemények. Béla felmérései alapján 2-3 nemzedéke is lehet egy évben, így egész nyáron találkozhatunk vele. Ha Péter gondolatai igazolódnak, akkor semmilyen gondot sem okoz. Kb. most kelhetnek ki a hernyóik a kertekben. Mindenképpen érdemes fokozottan figyelni az araszolva mozgó hernyóira (6 másodperces videó). Az adott növényre engedélyezett rovarölő szerek közül választhatnak lásd pl. a 11. felhívást. Az érésben lévő zöldségfélénél már az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre (é.v.i.) is figyelni kell.

► A gyapottok bagolylepkére bezzeg biztosan „számíthatunk” (15. felhívás). A kertjeinknek, de pl. a kukoricának is a legádázabb kártevője lett. Jó kis összehasonlító táblázatot találtam a két bagolylepkéről.

► Poloskák a zöldségféléken, a málnán, a ribiszkén és pl. az eperfán is. Az imágók párzanak és a lárvákkal együtt károsítanak. Talán nem túlzás, hogy a zöldségágyások legjelentősebb kártevői lettek. A biológiai alapú rovarölő szerek közül néhány növény esetében (pl. dísznövények, zöldségek közül a káposztafélék, egyes gyümölcsöknél is) az azadirachtin-A hatóanyag (Neem Azal T/S) engedélye szúró-szívó szájszervű kártevők ellen is szól általánosan, amibe bizony a poloskák is beletartoznak! A készítmény kiválóan alkalmazható a kártevők ellen, ha tudjuk mit várhatunk tőle. A növényeinken táplálkozó kifejlett egyedeket ugyan nem pusztítja el, de a szaporodásgátlás és a táplálkozásgátlás révén csökkenti a károsítási mértéküket és az új utódnemzedékek kialakulását. Ez is fontos hatás ilyen fajoknál, ahol a fiatal egyedekkel egészen őszig elhúzódóan, különböző fejlődési stádiumokban találkozhatunk! Emellett pedig a lárvákat el is pusztítja a fejlődésszabályozás révén. Hatása pár nap alatt mutatkozik meg, nem taglózó, ne várjunk azonnali rovarhullást!
Az egyszerű anyagok között nem találtam ajánlást. Raszik Viktória könyvében a varádiccsal való permetezést javasolja illatfedés céljából a bogyómászó poloska ellen.
Akinek pedig a kertméretből adódóan lehetősége van rá, az ne restellje kézzel (vagy valamilyen segédeszközzel) összegyűjteni őket!

A „diólégynél” megismert csalogatóanyag valamilyen okból csak őszibarackban, nektarinban, mogyoróban és almában engedélyezett az ázsiai márványospoloska csalogatására. A technológia hasonlít a „diólégynél” megismerthez. Gyűjti az ázsiai márványospoloskákat a dekatriensav egyik észteréből készült ázsiai márványospoloska csapda. Az elmúlt években jelent meg a kínálatban a faecet, mely hatóanyag biostimulátor és egyben poloska-riasztó is. Sok videót készítettek a felhasználásáról.

Örülnék a visszajelzéseiknek mindhárom készítményről is. Se szeri-se száma az otthoni próbálkozásoknak. Ujhelyy Kálmán módszere biztosan működik, megtalálják a kertbarat_2024_20. pdf felhívásban.

► Úgy látom, hogy az üzletekben már csak fólia alatt termesztett paradicsomot és paprikát vehetünk. A szabadban a károsítókkal, a szélsőséges időjárással és a napégéssel is küzdenek a kollégák. Egyre inkább a fóliasátor vagy az üvegház lesz a megoldás, lassan a gyümölcstermesztőknek is! A cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről van szó. Keddi fotó egy napégette mogyorólevélről.

Napégés mogyorólevélen

Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását, a napégés kialakulását.

– A nagy gyökérzettel és nagyobb lombfelülettel rendelkező fajták több vizet tudnak felvenni és többet tudnak párologtatni, hűteni. Ehhez persze öntözni kell, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban.

– kiterjedtebb és mélyebbre törő gyökérzetet érhetünk el növényeinknél, ha a tavaszi időszakban, nagyobb vízadagokkal és csak kétnaponta öntözünk, ezzel ösztökélve növényeinket, hogy a talaj lejjebbi rétegeiben tárolt víz felé is törekedjenek

– a locsolás módjáról és időzítéséről pedig már írtunk a 14. felhívásunkban

– A szőlő zöldmunkáinál vagy a zöldségfélék levelezésénél hagyjunk takaró leveleket a termés felett.

– Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia, fátyolfólia) és az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (kerüljük a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást) is sokat tehetünk a növényeinkért.

– Aki nem tud ágyást váltani az árnyékosabb kertrészébe, az a kertbarát megelőzésképpen „napolajokat” is használhat, ilyen pl. a szilícium tartalmú lombtrágya. A káliszappanról vagy az olajtartamúakról is jókat hallottam. Ez utóbbiaknak „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak.

– A szilícium, a kalcium és a kálium is erősíti a növényi bőrszövetet, ezeket keressék a lombtrágyák címkéjén.

– Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Nem növényvédő szerek.

– Párás, borult napok után, vagy a sövények visszametszését, a fürtök kibontását követően érzékenyebbek a növények. Erről is dr. Terbe István professzor úr, a még mindig időszerű cikkében.

Partner gazdaboltjainkban megtalálod: KATTINTS IDE!

Budapest, 2025. július 14.
Üdvözlettel: Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft. és Zsigó György NMNK