A kukoricatermesztők egyik legnagyobb kihívása a termény mikotoxinokkal történő szennyeződése, amely közvetlenül összefügg a növények sérüléseivel és stresszhatásokkal. A leggyakoribb mikotoxin-termelő gombafajok közé tartozik a fusarium, a penicillium és az aspergillus, amelyek fertőzéséhez a fizikai sérülések és az extrém környezeti hatások is hozzájárulnak.  

Szakcikkünkben összefoglaltuk, hogy miért  fontos a gyapottok bagolylepke elleni védekezés a fusarium és aspergillus gombák fertőzésének visszaszorításában? 

A mikotoxin termelő gombák és a sérülések kapcsolata  

Gyekiczki Bernadett, a Biocont szaktanácsadójának kutatásai szerint az aspergillus fertőzések akár 60-80%-ban a hernyókártevők által okozott sérülések következményei. Azokban az országokban, ahol hatékony stratégiát alkalmaznak a hernyók elleni védekezésre, jelentősen csökkent a mikotoxin-szennyezés mértéke, ezzel jelentősen mérsékelve a gazdasági károkat és a toxinszennyezésből fakadó egyéb kockázatokat. 

A gyapottok bagolylepke szerepe 

A gyapottok bagolylepke a kukoricatermő területek legjelentősebb kártevője, amely 80-90%-ban felelős a szemek sérüléséért és ezzel a toxin-termelő gombák behatolásáért. 

Ennek a rovarnak a szerepe nemcsak a közvetlen termésveszteségben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy utat nyit a gombás fertőzések számára, amelyek a szántóföldön, majd a tárolás során tovább csökkenthetik a termény minőségét és mennyiségét. 

Az éghajlatváltozás és a kártevők növekvő jelentősége 

Az elmúlt években megfigyelhető, hogy míg a kukorica egyre nehezebben viseli a változó klímát, addig a gyapottok bagolylepke kiválóan alkalmazkodik az aszályos, forró nyarakhoz. Míg korábban 5-6 évente voltak tömeges rajzások, ma már minden évben jelentős problémát okoz a kukoricatáblákon. 

A kártétel mértéke is növekedett: míg korábban csövönként 1-2 hernyót figyeltek meg, ma már 4-6 lárva jelenléte sem ritka, és a károsítás időablaka is meghosszabbodott, ami hosszabb védekezési kényszert jelent. 

A védekezési stratégiák és a rovarölő szerek szerepe 

A kukoricacső-kártevők elleni rovarölő szeres védekezés még nem alapvető gyakorlat Magyarországon, pedig a hernyók elleni védekezés nélkül a toxinmentesség biztosítása szinte lehetetlen. 

A hatékony védekezéshez pontosan ismernünk kell a kártevők biológiáját és megfelelő időzítésű kezeléseket kell alkalmazni. A feromon- és fénycsapdák hasznosak lehetnek a gyapottok bagolylepke észlelésében, de a tényleges kártételt terepi felvételezéssel kell meghatározni.  

Biológiai növényvédelem és fenntartható védekezési megoldások 

A gyapottok bagolylepke több rovarölő szerrel szemben ellenállóvá vált, a felhasználható kémiai hatóanyagok száma pedig pár darabra szűkült. A további szerrezisztencia-problémák elkerülése érdekében kiemelten fontos a hatóanyag-rotáció és a biológiai megoldások beépítése a technológiába.  

A Bacillus thuringiensis alapú szelektív készítményünk, a DiPel DF gyorsan és hatékonyan blokkolja a károkozást, és a rezisztencia kialakulásának csökkentése érdekében kulcsszerepet játszhat a védekezési stratégiákban. A DiPel DF a gyapottok bagolylepke mellett a kukoricamoly ellen is hatékony. 

Új lehetőséget jelent vírus alapú szuperszelektív készítményünk, a Helicovex alkalmazása, amely a HearNP vírust tartalmazza, így természetes módon pusztítja el gyapottok bagolylepke hernyóit, miközben hosszú távú hatást biztosítanak a következő populációk gyengítésével. Ezek a biológiai megoldások nemcsak hatékonyak, hanem környezetkímélő alternatívát is nyújtanak a hagyományos kémiai rovarölő szerek helyett/mellett. 

Összegzés: A rovarvédelem kulcs a toxinmentes kukoricatermesztéshez 

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hernyókártevők elleni hatékony védelem megfelelő eszköz a toxin-szennyezésből eredő károk jelentős csökkentésére.  
Ahogy az a Kukorica Kör webináriumán is elhangzott: a fenntartható védekezési módszerek alkalmazása – a kémiai és biológiai növényvédelem kombinációja – a legjobb stratégia a kukoricatermelők számára. 

Gyekiczki Bernadett

Szaktanácsadó