2024 ismét jó éve volt a gyapottok-bagolylepkének 

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) egy rendkívül agresszív kártevő, amelyről ma már kimondhatjuk, hogy hazánkban áttelelő populáció is vannak. A faj rendkívül erős kártételi potenciállal és túlélési képességekkel rendelkezik, hiszen több, mint 200 tápnövénye van, egyetlen nőstény 1500-3000 tojást rak, képes akár 1000 km-t vándorolni és kedvezőtlen körülmények esetén fakultatív diapauzába vonul. Az elmúlt néhány évtizedben az egyik legjelentősebb kártevője lett számos zöldségfajunknak (borsó, paradicsom, paprika, levélzöldségek, uborka, tökfélék, padlizsán, káposztafélék, hagymafélék, petrezselyem), a dinnyeféléknek, a szójának, a dohánynak, a fűszer- és gyógynövényeinknek, de még a dísznövényeknek is. Magyarországon még csak gyakorlati megfigyelések alapján valószínűsítjük, de eredeti származási helyén már tudományosan is igazolt, hogy a fajnak léteznek többféle hatásmechanizmus ellen rezisztens törzsei.  

A nemzetgazdaságilag legjelentősebb károkat azonban kukoricán okozza. Egyrészt közvetlen kártételt okoz a rágásával, másrészt kaput nyit az fuzárium- és aflatoxin-fertőzést okozó gombafajoknak. A 2024-es kukoricaszezon a betakarítás időszakában ismét a kukorica aflatoxin-szennyezettségétől mértékétől és a fertőzés okozta problémáktól volt hangos ¹²³ 

Gyapottok-bagolylepke kukoricában: miért veszélyes? 

Sajnos még ma is általánosnak tekinthető az a szemlélet, hogy a gazdálkodók a költségekre hivatkozva nem foglalkoznak a kukorica különböző molyok elleni védelmével, nem törődve a minőségi és mennyiségi veszteségekkel. A kukoricát a gyapottok-bagolylepke mellett a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) károsítja. Megfigyeléseink szerint nagyon nagy regionális különbség van a két károsító előfordulásának és kártételének mértékében. Mind a két faj jelentősen nagyobb károkat okoz Kelet-Magyarország területén. A Dunántúlon alacsonyabb, de már a gazdasági küszöbértéket meghaladó a fertőzöttségi szint, és egyensúlyban van a két faj.  

A Dunától keletre a jóval nagyobb a fertőzöttség általános szintje, a molypopuláción belül is visszaszorulóban van a kukoricamoly, és immár uralkodóvá vált a gyapottok-bagolylepke. A 2024-es évben volt olyan kísérleti területünk, ahol az átlagos egyedsűrűség meghaladta az 1 hernyó/kukoricatő mértéket!  

Kártételük is jelentősen eltér. A két károsító biológiájának eltéréséből adódik, hogy a kukoricamoly inkább a növény szárát károsítja, a gyapottok-bagolylepke hernyója viszont elsősorban a generatív részeket, a virágzatot és a csöveket fogyasztja, jóval nagyobb mértékben hozzájárulva az aflatoxinos fertőzöttséghez.

Dr. Keszthelyi Sándor 2008-as vizsgálataiban⁴¹ is igazolta, hogy a gyapottok-bagolylepke nemcsak közvetlen termésveszteséget okoz a kukoricában, hanem a nyerszsír- és keményítőtartalomra is egyértelmű negatív hatással van.  

Ennek alapján ki merjük jelenteni, hogy a kukorica első számú ízeltlábú károsítója már ma is a gyapottok-bagolylepke, és ez a tendencia még erősödni fog.  

A fentiek alapján megállapítható, hogy a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés a sikeres kukoricatermesztés alapelemévé kell, hogy váljon.  

HPNV: fenntartható biológiai megoldás a védekezésben 

2024-ben jelent meg egy új lehetőség a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésben, a Helicovex. A Helicovex hatóanyaga egy, a természetből izolált vírus, a Helicoverpa armigera nucleopolyhedrovirus (HNPV). A HPNV a Helicoverpa-nemzetség specifikus, nincs káros mellékhatása a nem célfajokra, így a hasznos ízeltlábúakra, vízi élőlényekre és a melegvérű fajokra – így az emberre sem. Nincsen meghatározott MRL-je, szermaradékot nem lehet detektálni a kezelés után, élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem szükséges.  

A Helicovex hatásmechanizmusa a már ismert víruskészítményekéhez hasonló. Az ideális alkalmazási ideje a tojásrakás kezdete, hogy a tojásból kelő fiatal lárvák, amelyek aktívan mozognak és táplálkoznak a terméssel már találkozzanak a vírussal, amelyet a növény felszínére permeteztek. A lenyeléskor a vírusrészecskék bejutnak a lárva középbélébe, ahol a fehérje kapszulák feloldódnak a lúgos közegben. A virion felszabadul, és megfertőzi a középbél sejtjeit. A vírus a gazda genomjába beépülve szaporodásnak indul a gazdasejtek elpusztulnak, és az új vírusok új gazdasejteket fertőznek meg. 2-4 napon belül a vírusok megfertőzik a gazdaszervezet legtöbb szervét és a lárva abbahagyja a táplálkozást. Elhulláskor a lárva teste lebomlik és milliónyi új vírust bocsát ki a környezetbe, megfertőzve más lárvákat (horizontális terjedés).

Az esetlegesen túlélő egyedek hordozóvá válnak, leromlik a szaporodóképességük, utódjaiknak is továbbadják a vírust, a vírushordozó egyedekben a fertőzés biotikus vagy abiotikus stressz hatására felerősödhet és elpusztíthatja a hordozó egyekete (vertikális terjedés). 

A Helicovex önállóan is teljes értékű megoldás a gyapottok-bagolylepke ellen, de a legtöbb kémiai növényvédő szerrel is jól keverhető. Beépített UV-védő adalékanyagot tartalmaz, de extrém napsugárzásnak kitett területeken érdemes rövidebbre venni a permetezési időközöket.  

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a napi gyakorlat részévé kell tenni a kukoricamoly elleni védekezést, amelynek egy kiváló, környezetkímélő eleme a Helicovex.  

Najat Attila

Stratégiai projekt menedzser – Biocont Csoport