Baktériumok és gombakórokozók elleni védelem

Egyre fokozódik az igény olyan készítmények vagy megoldások iránt, amely a hőstresszhez, aszálystresszhez hasonlóan a kórokozókkal szembeni ellenállást képes növelni a kultúrnövények esetében.

A biológiai növényvédelemben már korábban, azonban a konvencionális termelésben is ma már egyre inkább fokozódik az igény olyan készítmények vagy megoldások iránt, amely a hőstresszhez, aszálystresszhez hasonlóan a kórokozókkal szembeni ellenállást képes növelni a kultúrnövények esetében. Egyre több olyan készítmény (nem kifejezetten növényvédő szer) kerül forgalomba, ami tápanyagtartalma és különféle növényi-, vagy algakivonata, növényi fejlődésre gyakorolt hormonhatású vegyület-tartalma stb. révén képes a növények védekező mechanizmusait aktiválni, és/vagy a növényi szöveteket erősíteni. Ezen hatások jóval összetettebbek az egyszerű kórokozók elleni védelemnél: ami általában valamilyen spóra-, vagy micéliummérgezési direkt mechanizmuson alapul. A probléma éppen ezért ebben az áttekinthetetlenül ’keszekusza’ „bioaktiválásban”, hogy nehéz egzakt módon a hatást mérni, illetve az ember által jórészt nem ismert háttérbeli mechanizmusok és összefüggések miatt a pontos folyamatszabályozás sem megoldott. Előfordulhat, hogy évjárati-, talajtani-, éghajlati-, vagy éppen fajtaérzékenységi okok miatt a várt hatás elmarad, vagy nem úgy alakul. Nagyon nehéz a költségek pontos, de az eredmények nem pontos ismeretében a valódi hatékonyság megállapítása. Vannak azért általános és örök érvényű elvek, mint pl. a harmonikus tápanyag-visszapótlás mindig jobb, mint a valamilyen szempontból egyoldalú, vagy az intenzív termőképességre és tápanyagreakcióra képes fajták/hibridek általában fogékonyabbak a betegségekre és a stresszfaktorokra. A biotermesztésben és a konvencionális termelésben is régóta közkedvelt és újra és újra reneszánszát élő anyagok/vegyületek (amelyek alapvető tápelemek) megbízható védelmet jelentenek ma is, rezisztenciahajlam nélkül: réz és kén.  Ezen két esszenciális tápelem azért hasznos növényvédelmi szempontból, mert egy bizonyos ideig a mikroszkópikus méretű kórokozókra toxikus mértékben „túladagoljuk” a növény felszínén ezeket az elemeket. Élettani szempontból közismert, hogy ha valamit túladagolunk (akár táplálkozásunk során a szénhidrátot, zsírokat, vagy fehérjét), akkor azokból – a túladagolás fennállásának idejéig – toxikus metabolitok keletkeznek, amik mérgezik a szervezetet, vagy legalábbis a relatív túladagolás miatt anyagcsere egyensúlyi zavar áll be. A mikroszkópikus, egy-, illetve néhánysejtes baktériumok és gombák képesek a ként, kénvegyületeket és a fémrezet toxikus mértékben felhalmozni, de a detoxikálásukhoz nem rendelkeznek elegendő semlegesítő anyaggal. A növényi szövetekbe a növény felszínéről ezek az anyagok jóval kisebb mértékben tudnak felszívódni, és a növényi szervek jóval nagyobb tömegűek, bár átmeneti és múló mérgezést (jó esetben nem látható mértékben) itt is kiválthatnak. A kén- és rézvegyületek őrlési finomságával, szemcseméretével és alakjával biztosítható az, hogy minél kisebb területi dózissal minél jobb és tartósabb hatás érhető el. Például a Champion® 2 FL 240 g/l fémréz tartalmával és 1,5-2,0 l/ha dózisával 360-480 g/ha fémréz jut ki kezelésenként, ami nagyon jó hasznosulást jelent azzal együtt, hogy a kezelt felszínen – egyenletes kijuttatást feltételezve és főleg felületi feszültségcsökkentő adalékanyaggal – nem hagy foltokat.

A felszínen megtalálható spórákat, legföljebb néhány sejtes csíratömlőt képesek a réz- és kénvegyületek mérgezni, a nagyobb tömegű felületi (hidrofób) micéliumot már kevésbé, esetleg jó nedvesítő képességű adalékanyag hozzáadásával érhető el némi részeredmény (a növénybe hatolt micéliumot pedig már nem érik el). Az utóbbi időben ismertté vált, hogy a hidrofób gombamicélium narancsolajból származó terpénvegyületekkel roncsolhatóak, különösen nedvesítő hatású adalékokkal kiegészítve. A PREV-GOLD^™ narancsolajat (közel húszféle terpénvegyület keveréke) és többféle tenzid adalékot tartalmaz, ezáltal a kisebb testű rovarok mellett lisztharmat elleni hatást is magáénak tudhat. Ezen túl gyakorlatilag megfigyelhető többféle kórokozó gomba (szürkepenész, korompenész, Alternária) felületi micéliumtömegre gyakorolt roncsoló, szárító hatása is. Hasonló hatású, de eltérő fiziko-kémiai hatásmódú vegyület a kálium-hidrogénkarbonát tartalmú Vitisan SP is. Azon túl, hogy a kálium makrotápelem és növényi szövet-erősítő hatású, a növényi felszínen enyhén lúgos kémhatást alakít ki, ami a kórokozók számára kedvezőtlen, de fő hatása, hogy oldat állapotában a micéliumtömeget az ozmózis jelensége miatt képes drasztikusan vízteleníteni. Ehhez a kálium-hidrogénkarbonát oldatnak szintén nagyhatású felületi feszültségcsökkentő adalékra van szüksége. A két utóbbi hatásmód – a réz- és kénvegyületekhez hasonlóan – szintén rezisztencia”törő” tulajdonságú, mert nincs olyan gombatörzs ami alternatív utat jelent a hatásmód iránt érzékeny formákhoz képest.