A tavaszi fagyok típusai

Keletkezésük szerint két fő formáját különböztetjük meg:

A KISUGÁRZÁSI fagyok kialakulhatnak olyan kedvezőtlen körülmények találkozásakor, mint a felhőtlen égbolt és alacsony páratartalom. Ebben az esetben a földfelszín sokkal több hőt sugároz ki magából, mint amennyit a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek 0 °C alá hűlnek. A gazdák ellensége ilyenkor a szél megállása, mert így a talajközeli légrétegek gyorsan kihűlnek. Szerencsére a magasabb légrétegekben 0 °C feletti légréteg található. Így a hőtermelésre vagy a kisugárzás mérséklésére, mind a légkeverésre alapozó módszerek felvehetik a versenyt.

A SZÁLLÍTOTT fagyok ritkán fordulnak elő, de közös jellemzőjük, hogy a területre hideg északi-sarki vagy szibériai eredetű légtömeg áramlik be és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Jellemzője az élénkebb légmozgás, és az, hogy a levegő felfelé haladva folyamatosan hűl. A hőtermelésre vagy hőkisugárzás mérséklésére alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok ellene.

A fagyvédelmi lehetőségek:

A passzív módszerek már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk, a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán már közvetlenül nem avatkozunk be.

• termőhelyválasztás
• fagytűrőbb alanyok, fajták választása
• kémiai védekezés, növénykondicionálás

Már kialakult fagy ellen az aktív módszerekkel védekezhetünk.

Aktív fagyvédelmi módszerek csak közvetlenül a fagy beállta előtt, vagy a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, és a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk.

Fizikai mechanizmusok révén próbálják a fagy kialakulását gátolni, mérsékelni:

• a hideg levegő felhalmozódásának akadályozása szélgépekkel légkeverés mobil vagy fix telepítésű
• a hőkisugárzás mérséklése füstöléssel vagy ködösítéssel
• hőtermelés a víz fagyáshőjének felszabadításával. Ez lehet alsó vagy felső öntözés.
• hőtermelés tüzelőanyagok égetésével Ködsárkány, Frostguard, gyertyák, Farago fagyvédő