Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Március 20-án a csongrádi Tisza parton fényképeztem a virágzó, kisleveles őszibarackot. Később a kertésszel is beszéltem. Büszke volt az egészséges fájára, eddig egyszer permetezte: rügypattanáskor rézzel. A tafrina gombával kapcsolatban nem biztattam sok jóval. Az idei nedves, hűvös időjárásnál, a párás környezetben álló fát már biztosan megtalálta a gomba. A tüneteket majd egy-két hét múlva látja a gazda…

Már 4 0C környékén szórhatja a spóráit (konídiumait) és ha ezek nedves növényi felületre jutnak, akkor kicsíráznak, megfertőzik a növényt. A legtöbb őszibarack és nektarin fajtánál koratavasszal gondolnunk kell a erre a kórokozóra, mely akár teljes lombhullást is okozhat. Beszédes a latin neve: Taphrina deformans. Valóban, kezdetben fodrosodnak, ráncosodnak, színesednek a levelek a fertőzése nyomán. Sajnos a kertekben lévő termő fák többsége fogékony erre a kórokozóra. A jelenlegi borult, változékony időjárás pedig kedvez a tafrina fertőzésének. A meteorológusok szerint erre számíthatunk a hónap végéig. Tehát S.O.S. permetezést javaslok és a még csak rügypattanásban lévő fajtákon is el kell kezdeni a kezelést.

A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát a permetezéssel nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Az első lépés már megtörtént, ez a rezes lemosás volt. Most ismételni is lehet egyes réztartalmú gombaölőkkel, már az alsóbb dózisokkal dolgozzanak. Az egyik legkevésbé perzselő „réz”, a Cuproxat FW. Ezt a pirosbimbós állapotig majd később, a virágzás után a termés színeződéséig használhatjuk az engedélye alapján.

Már korábban a fagykárok mérséklése okán írtunk a tapadásfokozó készítmények használatának fontosságáról. Most is kiemelném, hogy a kis lombfelület, a még teljesen ki nem terült, nehezen permetezhető levelek miatt fokozottan érdemes figyelni a használatukra! Ezek a termékek segítik a permetlé jobb terülését, eljuttatják a hatóanyagokat a kifújáskor a nehezen elérhető részekhez, a megfelelő védettséghez kívánt fedettséget tudják biztosítani számunkra. A tapadásfokozó tulajdonságuknak köszönhetően hosszabb, megbízhatóbb felületi hatást várhatunk a kontakt készítményektől szeszélyes, párás, időjárás esetén, fokozhatják az esőállóságát is a növényvédőszereknek.

Fontos szerepük pedig nem csak a megfelelő permetezőszer borítottság kialakításában rejlik! Ezek a készítmények a víz felületi feszültségének bontásával fejtik ki hatásukat, a vízcseppek nagyobb felületen eloszlanak. A nagyobb nedves felület nem csak jobb borítást, de gyorsabb elpárolgást is jelent! Ez két szempontból is fontos a számunkra. Az egyik, hogy a kontakt növényvédőszerek jellemzően a teljes felszáradás után tudnak stabilizálódni növényeinken, ha eső éri őket mielőtt ez megtörténne, a hatóanyag lemosódik a növényünkről és az védtelen maradt a károsítókkal szemben. Így a gyorsabb felszáradás főleg az ilyen szeszélyes időjárás közepette létfontosságú lehet.

A másik szempont, hogy a gombás megbetegedések esetében a növényeinken megtapad spórák csírázásához a hőmérséklet mellett több órás (fajonként változó) felületi nedvesség szükséges. A gyorsabb párolgás lecsökkenti ezen felületi nedvesség időtartamát, így kevésbé nyújtunk kedvező feltételeket a fertőzések kialakulásához.

Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható termékként szeretném megemlíteni a Wetcit nevű, alkohol-etoxilát hatóanyagú adjuvánst, melynek kiemelkedő tulajdonsága, hogy a felszáradást követően, nedvesség hatására újra aktiválódik a növényi felületen, így képes a hatóanyagot újra teríteni. Ennek ebben az intenzív növekedési időszakban nagy jelentősége lehet, hiszen a kontakt növényvédő szerekkel nehéz megvédeni a folyamatosan növekedő növényi részeket, amik „kinőnek a lepermetezett felület alól”. Fontos azonban tisztában lennünk vele, hogy ez a hatás csak a már lekezelt, de tovább növekedő növényi részekre igaz, az újonnan előbújó leveleket, hajtásokat csak újabb permetezéssel védhetjük meg.

Ahol kevésbé fogékony fajtákat telepítettek vagy olyan szárazabb, melegebb mikroklímájú kertbe ültették a csemetéket, ahol nem érzi jól magát a gomba, ott a sárgás-pirosas torz levelek gyors leszedésével is megelőzhetik a tovább terjedését. A fertőzésére fogékony, de jó táperőben lévő fák kibírják a kisebb „fertőzési nyomást”.

► A cseresznyének, a meggynek (tünete a boszorkányseprő), a szilvának (tünete a torzan megnyúlt bábaszilva) és a kajszinak is van „saját tafrinája”. Mindegyik fajra igaz, hogy alacsony hőmérsékleten, esős, párás időben terjednek igazán és 15-20 0C átlaghőmérsékleten már megszűnik a károsításuk.

Szerzők: Zsigó György NMNK, Ruszák Csenge, BIOCONT Magyarország Kft.

 

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosarában!
Vásárlás folytatása