Növényvédelmi hatás – eltérő módon

Van egy, elsősorban jogi környezetben használt mondás: mindent szabad, amit nem tilos. Ez a szabály tulajdonképpen a biológiai növényvédelemben is alkalmazható. Vagyis ami nem megengedett az ökológiai gazdálkodás keretében végzett növényvédelemben, azon kívül is elég sok lehetőség adódik a növényeink abiotikus és biotikus tényezőktől való védelmére. És itt aztán tényleg szinte csak a fantázia szab határt az ötlettárat illetően. Kezdve attól, hogy kézzel szedegetjük össze a burgonyabogár lárváit és imágóit a növény leveléről, egészen odáig, hogy modern, légtértelítéses technológiát alkalmazunk ültetvényeinkben. Annál is inkább izgalmas ez a kérdés, mert ökológiai gazdálkodásban nagyon korlátozott azon hatóanyagok köre, amelyek legálisan használhatók a növényvédelemben.

Szakmai szempontból közelítve, a növényvédelmi módszereket a következő csoportosításban is vizsgálhatjuk: agrotechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, illetve ezek kombinációiként az integrált növényvédelem. Ökológiai gazdálkodásban pedig alapvetően biológiai megoldásokkal dolgozunk, miközben a kémiai módszereket gyakorlatilag teljesen kihagyjuk az eszközeink sorából. Ezáltal pedig egy másik fontos alapelvet is érvényesítünk, mégpedig a szermaradékmentesség kérdését. Tesszük ezt nem csupán azért, mert az előírások szigorúak, hanem azért, mert valóban fontosnak hisszük, hogy az előállított termény, árucikk ne tartalmazzon vegyszermaradványokat, és ezáltal az egészégkárosítás kockázatát is kizárhatjuk.

A növényvédő szerek esetében szoktunk beszélni az ún. hatásmódokról. Az összetett vagy eltérő hatásmódok kiemelt szerepet kapnak az integrált, vagy ökológiai növényvédelemben, hiszen az ilyen jellegű növényvédelmi stratégiák hosszútávú megoldást jelentenek a rezisztenciakezelésre, amely fokozódó problémát jelent az elmúlt évtizedekben.

A fizikai hatásmódon működő növényvédőszer hatóanyagok között kiemelt jelentőségű a narancsolaj. Jelenleg az egyetlen ilyen típusú, tehát narancsolaj hatóanyagú növényvédőszer a PrevGold és PrevGold Garden. Hatásmódja a kártevők és a gombák szaporító képleteinek dehidratálásán alapszik. A lágy kitinpáncélos kártevők (pl. tripsz, levéltetű, molytetű) viaszos külső vázát kiszárítja, sejtmembrán károsodást szenvednek, aminek következtében azok elvesztik testfolyadékukat és életfolyamataik leállnak, elhalnak. Bizonyos kórokozó gombabetegségek megelőzésében is segítségünkre szolgál a narancsolaj, mivel a kitint tartalmazó gombafonalak, gomba csíratömlők hasonlóan járnak a kezelés hatására, mint a puha kitinvázú rovarok. A patogén gombák növény felületén elhelyezkedő spórái és micéliumai dehidratálódnak.

A PrevGold széles hatásspektrumának ellenére, amelynek gomba-, rovar- és atkaölő hatása van, a hasznos élő szervezetekre csupán minimális kedvezőtlen hatás tapasztalható. Rövid hatástartamának köszönhetően a hasznos élő-szervezetekre biztonságosabb a PrevGold mint más szintetikus növényvédő szerek.

A narancsolaj szárító tulajdonsága a lepermetezett felületen is jelentkezik, mert a kezelt növények sokkal gyorsabban megszáradnak, mint a csak vízzel permetezettek. A kórokozók megtelepedésére és felszaporodására ezáltal rövidebb idő áll rendelkezésre, ami szintén pozitívan befolyásolja a növényvédelmi törekvéseinket. A narancsolaj másik fontos tulajdonsága a kiváló tapadóképesség. A narancsolajjal kombinált permetszer sokkal jobban szétterül a leveleken és csapadék hatására is sokkal nehezebben mosódik le onnan. A tiszta narancsolaj a legkíméletesebb az olajok között, a gázcsere nyílásokat nem zárja le, így a növény életfolyamatait nem lassítja. Nem szívódik fel a növény szöveteibe és nem is tartalmaz szermaradékokat.

Ugyanakkor mégis körültekintően kell bánnunk vele, mert a perzselés kockázata fennáll a használata következtében. Alapszabály, hogy ne napközben, intenzív napsütésben, hanem inkább az esti órákban permetezzünk, és ez különösen igaz a narancsolajra. A javasolt dózist mindig ajánlatos betartani, és lehetőség szerint érdemes próbapermetezést végezni, mert vannak olyan növények, amelyek különösen érzékenyek az olajokra. Gyakori alkalmazása esetén számolni kell az akkumulációval is, különösképpen száraz időjárási viszonyok mellett. Ha például a szőlőben száraz, forró időben többször egymás után permetezünk narancsolajjal, és közben a permetezési fordulók között nem esik eső, akkor a növényen összegyűlt olaj a perzselés fokozott kockázatát rejti magában. Keverhetőségi szempontból is oda kell figyelni, hiszen amennyiben más növényvédő szerrel (például kénnel) keverjük, úgy mindkettőből csökkentett dózist kell alkalmazni.

Szintén eltérő hatásmódon alapul az ültetvény légterének telítése szexferomonokkal. Nem is akármilyen szexferomonokkal, hanem szuperszelektíven, egyedileg célzott lepkefajokra koncentráltan. Ezeket a feromonokat iparilag, szintetikusan állítják elő, és többek között az almamoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly és a szőlőmolyok ellen védekezhetünk velük hatásosan. Az eljárás lényege, hogy az illatanyagokat tartalmazó, párologtató diszpenzereket az ültetvénybe helyezzük ki, és ezáltal valósul meg a lepkék párosodásának meggátlása, melynek következtében nincs tojásrakás, így nincs kelő lárva, amely táplálkozásával károsíthatná a termést. A károsítás elmaradása okán az egyéb, másodlagos kórokozók (pl. szilva esetén a monilia) megjelenésének esélye is töredékére csökken. A légtértelítés tehát a feromonok párologtatásán alapszik, amelyet diszpenzerek formájában helyezünk ki az ültetvénybe (gyümölcsfákra, szőlőtőkékre). A szezon elején végzett telepítéssel a teljes vegetációs időszakot lefedjük, és egészen extrém kártevő nyomást kivéve, gyakorlatilag az amúgy ellenük tervezett permetezés nélkül védhetjük meg ültetvényünket – az időjárástól teljesen függetlenül. A szelektivitásnak is köszönhetően teljesen megkíméli a hasznos élő szervezeteket és a várakozási időket sem kell számolgatnunk.

Szintén eltérő hatásmódon működnek a fenyőterpén alapú adjuvánskészítmények, amelyek többféle kedvező fizikai tulajdonsággal rendelkeznek. A Heliosol úgy fokozza a kombinációs partner hatóanyagának felszívódását, hogy közben az esőállóságát is felerősíti, gyakorlatilag „ráragasztja” az anyagot a növényre. Az emulgeáló képessége révén nagy mértékben javítja a tank-mix minőségét és közben habzásgátló hatással is rendelkezik. Használatának következtében a permetcseppek nehezebbek és egységes méretűek lesznek, így az elsodródás kockázatát is csökkenti.

További információ esetén látogasson el a weboldalunkra vagy keresse a Biocont területileg illetékes szaktanácsadóit.

A cikk szerzője:

Szabó Iván

Szaktanácsadó

Bevásárlókosár
Nincs termék a kosarában!
Vásárlás folytatása